Immáron befércelte magát a polgári köztudatba, hogy Szeretett Nemzetgazdasági Varázslónk és bölcs csapata ismét mert nagyot álmodni, és frissített az árfolyamgát 2.0 -ás verzióra. Ez a verzió reméljük, nem béta és nem fogja most már piszkálni senki sem. Még így is káosz van a bankokban, pedig roham még sehol sincsen, csak információt kérnek az ügyfelek a döntéshez. Mi lesz itt még, jaj Istenem?
Ami a árfolyamgát (végleges?) verzióját illeti, bízzunk benne, hogy nem kerül bele egy huszonhatodik módosítás - ezzel tovább keserítve az urambocsá' igen bölcs és lusta bankközponti, és frusztrált, agyonhajtott fióki tanácsadók életét. Meg a kedves ügyfelekét.
Azt (bár értem az okát) nagy szívatásnak tartom, hogy aki valódi devizahitelt vett fel, nem csak deviza alapút, az simán bukja az árfolyamgátat; ahogyan az sem fair, hogy aki deviza helyett piaci forinthitelt vett fel anno, és most baromi magas a kamata (10-12%) , az miért nem kap például egy ötéves kamattámogatást, ha már ilyen jól áll a kassza (a Kormány kezében)?
Mindegy, ez van, ezt kő szeretni. Egyébként, ha félretesszük ennek a dolognak a mindenféle makrogazdasági hatásait (hosszú évekig kiszámíthatatlan mértékű teher az állam és a mindenkori kormányzat számára, csökkenő banki hitelezési kedv...), akkor azt mondhatjuk, hogy tényleg bolond, aki nem él az árfolyamrögzítés lehetőségével!
Az új árfolyamgát alapötlete egyszerű, mint egy második Nemzeti Konzultáció: aki deviza alapú hitelt vett fel, deviza alapon lízingelt lakást, annak 5 évig nem kell a piaci deviza-árfolyamon törlesztenie, hanem 180 forintos svejci frankon, 250 forintos eurón vagy 2,5 forintos japán jenen. Egyértelmű alapfeltétel, hogy csak azok jogosultak rá, akik hitelének a folyósítása a fent nevezett árfolyamokon történt, tehát leginkább a válság előtti időkben vettek fel hitelt.
Nézzük a főbb technikai részleteket:
a.) Nem lehet 90 napnál régebbi lejárt esedékességű tartozással szerződni az árfolyamgátra, azt a szerződés módosításáig rendezni kell. A kérelmező nem áll semmilyen más banki fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
TIPP: kérelmet beadni attól még lehet. Nem írja elő a jogszabály, hogy minden lejárt tartozást rendezni kell, csak a 90 napon felülit. Tehát kicsit elnagyolva a dolgot: ha kihagytunk 1-2 havi részletet, ELVILEG a bank nem dumálhat mellé. De megteszi, nyugi :)
b.) Az ingatlan, amely az árfolyamrögzítési igénnyel érintett hitel fedezete, csak lakóingatlan lehet, és magyarországi. A tulajdoni lap szerint leginkább az alábbi megnevezések fogadhatók el: a.) kivett lakóház, udvar; b.) lakás. Ha nem lakóingatlan (tehát pl. tanya, vagy nyaraló, üdülő), a banknak vissza kell utasítania az ügyfél árfolyamgát iránti kérelmét.
TIPP: év végéig sok időnk van. Az úgynevezett fedezetcsere iránti kérelmet a bank nem utasíthatja el, ha az ügyfél másik lakásra szeretné átterhelni a hitelt és az megfelelő értékű, elhelyezkedésű. Fedezetcsere után már lakóingatlan a hitel fedezete és kérhetjük az árfolyamgátat.
TIPP2: ha nincs lehetőségünk fedezetcserére - REKLAMÁLNI kell írásban a törvényalkotónál, mert ez egy hiba az árfolyamgátról szóló jogszabályban. Hátha módosítják. És való igaz! Miért szívjon az, aki például üdülő minősítésű otthonra kapta a lakáshitelt, szemben azzal, aki lakásra kapta ugyanazt a hitelt a banktól még az arany években, a válság előtt?
c.) az árfolyamrögzítéssel érintett hitel eredetileg felvett, folyósított összege nem haladhatja meg a 20 milliót, forintban.
TIPP: itt nincs nagyon mese, vagy eléri, vagy nem. Az már fogósabb kérdés, hogy mennyi is volt a folyósított összeg, ilyenkor a bank elég faszán el tudja vinni az embert az erdőbe. Ha ezt tapasztaljuk, kérjünk mindent írásban, hagyjuk ott a bankfiókot és keressünk egy ideggyógyászt, egy jogászt meg egy fegyverkereskedőt - egyikre biztosan szükség lesz.
d.) a lakáslízingesek közül csak azok élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével, akik 2011. december 15-e előtt kötöttek szerződést.
TIPP: nincs tipp.
e.) a jogszabályban meghatározták, melyik típusú hitellel mikortól vehető igénybe az árfolyamgát, vagyis mikortól kötelesek a bankok befogadni a kérelmeket, a pénzintézetek saját döntésük alapján ennél előbb is léphetnek az egyik elfogadott módosító indítvány alapján.
f.) Aki már egy jó ideje fizeti a devizahitelét, kevésbé járhat jól az árfolyamgáttal, mint aki csak pár éve (5-6) vette fel. A később felvett hiteleknél ugyanis a törlesztésben nagyobb a kamatrész, mint a régebbi hiteleknél, hiszen a bankok először nagyrészt a kamatot szedik be. Ha pedig nagyobb a kamatrész, akkor nagyobb az a rész is, amit az állam és a bankok átvállalnak az ügyfél helyett az árfolyamkülönbségből.
De mielőtt nekiállunk az idegeinket a bankfiókban felőröltetni, lássuk be, nem is mindenkinek éri meg szenvedni az árfolyamgát igénylésével. Ezt egy szakértő egy órányi számolgatás után, konkrét számokkal ki tudja mutatni.
